A Taktikai Önvédelem egy olyan nyugati önvédelmi képzés, aminek alapjait a keleti harcművészetek adják, de nem szépségük, hanem hatékonyságuk. Az 1920-as évek óta ezek a technikák leegyszerűsödtek, letisztultak, tökéletesedtek, míg egy olyan rendszerré értek, amit nagyon könnyen, nagyon gyorsan meg lehet tanulni és maximális hatékonysággal használni veszélyhelyzetben. A második világháború kezdete óta ezt a módszert számtalan hadsereg, katonai- és rendőri alakulat tette magáévá. A rendszert később William H. Wolfe modernizálta több mint 40 éves katonai és rendőri tapasztalata alapján, és megalkotta a rendszer civil változatát.